Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2016.07.23 Night Run Budapest Maraton

2016.07.28
rajt.jpg
 
Számomra két okból is érdekes ez a maraton, egyrészt éjszakai, másrészt nekem a tizedik.
 
A város.
Volt időm arra, hogy lássam, ahogy lassan leszáll az est, és a város fényárban.
 
A verseny.
Több távon is rendeztek versenyt, ez jó, viszont rövid időn belül indították az összeset, így volt olyan szakasz, ahol nagy volt a torlódás, ez rossz. Jobban el kellett volna nyújtani a rajtokat.
Rögtön az elején kellett a Duna-partról felkapaszkodni a várba, ami nem szerencsés, de értem a rendezők szándékát, így akarták változatosabbá tenni az útvonalat.
Innentől pedig jöjjenek a jó dolgok, remek masszázs, amit annak köszönhetek, hogy viszonylag korán kiértem a verseny helyszínére, a lelkes segítők, bőséges és változatos kínálatú frissítőpontok.
 
21:45-kor rajt. Rövid szakasz után irány a vár, kapaszkodóval kezdünk, van aki nem törődik az emelkedővel és erősen belehúz, én óvatosabban indítok.
A rakpartra érve jobb kanyar és irány a Petőfi híd utáni fordító.
Visszafelé a Szabadság híd előtt volt a rövid távok fordítója, na itt volt tumultus, legalábbis én akkor értem ide, amikor nagy volt a torlódás.
 
A srác.
Úgy 25 km-nél a nézők közül kivált egy fiatal hátizsákos srác és futott velem pár métert.
  - Maraton?
  - Maraton.
  - Jól bírja.
  - Mennyi?
  - Tizedik.
  - Ökölpacsi?
  - Ökölpacsi.
 
Különös hangulata van az éjszakai futásnak, látni a belváros éjszakai forgatagát, aztán túl az Árpád-hídon a kihalt várost, majd vissza, amikor már a hidak és a parlament világítását is visszavették és érezni, ahogy a város elcsendesedik, csak pár megszállott küzd a távval. 
 
A lány.
Az utolsó fordítópontnál a Mozaik utcában az a fiatal lány, aki mikrofonnal segítette a futókat késő éjjel ugyanolyan lelkesen buzdította a már csak egyesével ide érkezőket, mint a verseny elején. Pacsi.
 
Én szokás szerint a végére igencsak elfáradtam, de már enyém a tizedik.
Ez az a verseny, amit nagymértékben meghatároz a rajt időpontja.